Tartalékvilágítás forgalmi napló minta.(ajánlat)

A tartalék világítás karbantartását a tűzoltó hatóság ellenőrizheti. A karbantartások naplózása céljából az alábbi "forgalmi napló" is használható.

A naplózás célja annak dokumentálása, hogy a kijárati utak biztonsági világításának állapota rendszeresen ellenőrzött. A kontrollt és ennek megfelelően a naplózást napi, heti és éves rendszerességgel kell lebonyolítani.

Megjegyzés: az OTSZ heti rendszerességgel írja elő az MSZ EN 50172-ben havi rendszerességgel előírt ellenőrzéseket.

A naplót a létesítmény helyszínén, ellenőrzés céljából könnyen hozzáférhető helyen kell tárolni. A naplóban legalább a következő információkat kell rögzíteni:

a) a rendszer üzembe helyezésének keltét és a változtatásokkal kapcsolatos feljegyzéseket;

b) az időszakos ellenőrzések és vizsgálatok keltét, azok kiértékelését.

Fontosabb kapcsolódó rendeletek és szabványok:

9/2008. ÖTM rendelet (Országos Tűzvédelmi Szabályzat-OTSZ)

3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet

MSZ EN 1838:2000: Alkalmazott világítástechnika. Tartalékvilágítás

MSZ EN 50171:2001: Központi energiaellátó rendszerek

MSZ EN 50172:2005: Biztonsági világítási rendszerek

MSZ EN 50272-2:2001: Akkumulátorok és akkumulátortelepek biztonsági előírásai. 2. rész: Helyhez kötött akkumulátorok

MSZ EN 60598-2-22:2001: Lámpatestek. 2-22. rész: Egyedi követelmények. Tartalékvilágítási lámpatestek

MSZ EN 60598-2-22:1998/A1:2003: Lámpatestek. 2-22. rész: Egyedi követelmények. Tartalékvilágítási lámpatestek

MSZ ISO 16069:2009: Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek (SWGS−ek)

MSZ ISO 3864-1:2009: Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek 1. rész: Munkahelyi és közterületi biztonsági jelek tervezési alapelvei

MSZE 595-6:2009: Építmények tűzvédelme. 6. rész: Kiürítés.

Fogalmak:

1. A biztonsági világítással kapcsolatos fontosabb fogalmak:

1.1Akkumulátor szükséges működési ideje: az akkumulátor biztonsági célú működési ideje, ami a feladat ellátásához szükséges.

1.2. Állandó üzemű tartalékvilágítási lámpatest, az MSZ EN 60598-2-22 szerint: olyan lámpatest, amelyben a tartalékvilágítási lámpák- üzemi és tartalék világítás esetén egyaránt- mindig működnek.

1.3. Biztonsági jel[zés]:

2.3.1. az MSZ EN 1838 szerint: „Jelzés, amely geometriai alak és szín segítségével általános biztonsági információt, szöveggel vagy grafikus jellel kiegészítve pedig egyedi biztonsági információt közöl”.

1.3.2. az OTSZ szerint: Meghatározott mértani forma, szín és képjel (piktogram) kombinációjával létrehozott, rögzített elhelyezésű jel.

Megjegyzés: a „biztonsági jel[zés]” tartalmi jelentése megegyezik az OTSZ-ben és az MSZ EN 1838-ban. Lásd még „világító jel”fogalmat.

1.4. Biztonsági világítás:

2.4.1. az MSZ EN 1838 szerint: a „kijárati utak biztonsági világítása”, a „pánik elleni világítás” és a „különösen veszélyes munkaterület világítása” összefoglaló elnevezése.

1.4.2. az OTSZ szerint: a kiürítési folyamathoz szükséges látási feltételeket elősegítő megoldás.

Megjegyzés: a biztonsági világítás OTSZ szerinti fogalma szűkebb, mint az MSZ EN 1838 szerinti. A félreértések elkerülése végett az OTSZ „biztonsági világítás” fogalma helyett ez az összefoglaló, a továbbiakban az MSZ EN 1838 fogalmát, azaz a „kijárati utak biztonsági világítás”-t alkalmazza.

1.5. Felismerési távolság, az MSZ ISO 3864−1 szerint: az a legnagyobb távolság, amelyről a biztonsági jel olvasható, alakban és színben tisztán látható.

Megjegyzés: a felismerési távolság számítása kívülről/belülről megvilágított biztonsági jel esetén az MSZ EN 1838 szerint, utánvilágító biztonsági jel esetén pedig az OTSZ szerint történik!

1.6. Független tartalékvilágítási lámpatest, az MSZ EN 60598-2-22 szerint: olyan állandó vagy nem állandó üzemű lámpatest, amely az összes elemet, például az akkumulátort, a lámpát, a vezérlőegységet, valamint az ellenőrző és figyelő eszközöket a lámpatesten belül vagy annak közelében (1 m-es vezetékhosszon belül) tartalmazza, ha ilyen eszközökkel a lámpatest fel van szerelve.

Megjegyzés: a független tartalékvilágítási lámpatest meghatározás helyett a gyakorlat az „egyedi akkumulátoros” vagy a „saját akkumulátoros” lámpatest elnevezést használja.

1.7. Helyettesítő világítás, az MSZ EN 1838 szerint: a tartalékvilágítás azon része, amely a szokásos tevékenység, lényegében változatlan elvégzését teszi lehetővé.

Megjegyzés: az OTSZ használja, de nem definiálja ezt a fogalmat.

1.8. Kijárati utak biztonsági világítása, az MSZ EN 1838 szerint: lehetővé teszi a menekülés eszközeinek hatékony felismerését, biztonságos használatát a helyiségben tartózkodók számára.

Megjegyzés: az OTSZ a „menekülési útvonalak világítása” fogalmat használja.

1.9. Különösen veszélyes munkaterület világítása, az MSZ EN 1838 szerint: azon személyek biztonságát szolgálja, akik potenciálisan veszélyes helyzetben vannak, vagy veszélyes tevékenységet folytatnak, lehetővé téve a kezelők és a helyiségben tartózkodók biztonsága érdekében a megfelelő leállítási műveletek biztonságos elvégzését.

Megjegyzés: az OTSZ nem használja ezt a fogalmat. A különösen veszélyes munkahelyek kijelölése a technológustervező/munkabiztonsági szakértő feladata.

1.10. Menekülési jel, az OTSZ szerint: olyan biztonsági jel, amely a kijárat, vészkijárat helyét, és az épületen belül, vagy a szabadtéren - a közlekedési (kijárati) úton - annak irányát mutatja.

Megjegyzés: alkalmas menekülési útirány jelzőrendszer kialakítására. A gyakorlat ezeket a lámpatesteket „irányfényeknek” vagy „kijáratjelzőknek” nevezi.

Egyes speciális esetekben szükséges lehet még egyéb kiegészítő biztonsági jelek használatára is.

1.11. Menekülési útirány[t] jelzőrendszer:

1.11.1. az OTSZ szerint: a kiürítési folyamathoz szükséges tájékozódási feltételeket elősegítő megoldás.

1.11.2. az MSZ ISO 16069:2009 szerint (SWGS): olyan rendszer, amely szembetűnő és félreérthetetlen információt és megfelelő vizuális utasítást biztosít a bent tartózkodók számára a terület elhagyásához vészhelyzet esetén a kijelölt menekülési útvonalon, azáltal, hogy egyértelműen elrendezett vizuális eszközöket, jeleket és megjelöléseket alkalmaz.

Megjegyzés: nem helyettesíti, csupán kiegészíti a kijárati utak biztonsági világítását.

1.12. Menekülési út, az ETMb szerint: szükséghelyzetben biztonságos helyre való menekülés céljára kijelölt útvonal.

Megjegyzés: A „menekülési út(vonal), a „kijárati út(vonal)” ( MSZ EN 50172) a „kiürítési út”(OTSZ), és a „kiürítési útvonal” (MSZE 595-6) fogalmak tartalmi jelentése megegyezik.

1.13. Menekülési útvonalak világítása, az OTSZ szerint: tartalmi jelentése megegyezik az MSZ EN 1838 szerinti „kijárati utak biztonsági világítása” fogalommal.

Megjegyzés: az OTSZ-ben a „biztonsági világítás” és a „menekülési útvonalak világítása” azonos jelentésű, de nem egyenrangú fogalmak.

1.14. Munkahely: minden olyan szabad vagy zárt tér (ideértve a földalatti létesítményt, a járművet is), ahol munkavégzés céljából vagy azzal összefüggésben munkavállalók tartózkodnak.

1.15. Nem állandó üzemű tartalékvilágítási lámpatest, az MSZ EN 60598-2-22 szerint: olyan lámpatest, amelyben a tartalékvilágítási lámpák csak az üzemi világítás feszültségének kimaradása esetén működnek.

1.16. Névleges működés időtartam: a gyártó által megadott azon időtartam, amely alatt a névleges tartalékvilágítási fényáram fennáll.

Megjegyzés: A biztonsági világításnak és menekülési útirány jelzőrendszernek a menekülést szolgáló működési ideje legalább egy óra legyen.

Amennyiben a kiürítés időtartama vagy a technológia biztonságos leállítása meghaladja az egy órát, a működési időt a kiürítési számítás, vagy (különösen veszélyes munkahelyek esetén) a technológustervező által szolgáltatott adatok alapján kell meghatározni.

1.17. Kijárati út: ld. kiürítési útvonal.

Megjegyzés: A „menekülési út(vonal), a „kijárati út(vonal)” ( MSZ EN 50172) a „kiürítési út”(OTSZ), és a „kiürítési útvonal” (MSZE 595-6) fogalmak tartalmi jelentése megegyezik.

1.18. Kiürítési útvonal, az MSZE 595-6 szerint: A tartózkodási helyről a biztonságos térbe jutást vészhelyzetben biztosító, erre a célra megtervezett és kijelölt útvonal, ha ott emberek tartózkodásával lehet számolni a kiürítés első szakaszára előírt időtartam eltelte után.

Megjegyzés: A „menekülési út(vonal), a „kijárati út(vonal)” ( MSZ EN 50172) a „kiürítési út”(OTSZ), és a „kiürítési útvonal” (MSZE 595-6) fogalmak tartalmi jelentése megegyezik.

1.19. Pánik elleni világítás, az MSZ EN 1838 szerint: olyan világítás, amelynek „célja, hogy csökkentse a pánik kitörésének valószínűségét, és a terület használóinak lehetővé tegye a kijárati utak biztonságos elérését megfelelő látási feltételek és irányfelismerés biztosításával.” Pánik elleni világítást kell kialakítani a 60 m2-nél nagyobb alapterületű csarnokok vagy létesítmények meghatározott kijárati úttal nem jelölt területein, vagy olyan kisebb területeken, ahol pl. a nagy embertömeg miatt további veszély áll fenn.

Megjegyzés: az OTSZ nem használja ezt a fogalmat.

1.20. Tartalékvilágítás, az MSZ EN 1838 szerint: a „biztonsági világítás” és az ún. „helyettesítő világítás” összefoglaló elnevezése, amely akkor lép működésbe, amikor a normál világítás tápellátása meghibásodik. Megjegyzés: az OTSZ nem használja ezt a fogalmat.

A tartalékvilágítás fajtái:

1.21. Világító jel, az OTSZ szerint: átlátszó vagy áttetsző anyagból álló, belülről vagy hátulról kivilágított, vagy fénykibocsátó anyagból készült (utánvilágító) biztonsági jelet hordozó eszköz.

Megjegyzés: az OTSZ szerinti világító jel az MSZ EN 1838 szerinti kívülről/belülről megvilágított biztonsági jel és az OTSZ szerinti utánvilágító biztonsági jel összefoglaló elnevezése.

1.21.1. Belülről megvilágított biztonsági jel, az MSZ EN 1838 szerint: biztonsági jelzés, amelyben szükség esetén belső fényforrás világít.

1.21.2. Kívülről megvilágított biztonsági jel, az MSZ EN 1838 szerint: biztonsági jelzés, amelyet szükség esetén külső fényforrással világítanak meg.

1.21.3. Utánvilágító biztonsági jel, az ETMb szerint: olyan, fénykibocsátó anyagból készült biztonsági jelzés, amely a külső megvilágítás (természetes vagy mesterséges) megszűnését követően is képes olyan mértékű fény kibocsátására, amely alkalmassá teszi menekülési útirány jelző rendszer részeként történő felhasználásra.

Megjegyzés: az utánvilágító biztonsági jel láthatósága kialakításánál fogva más, mint a belső vagy külső fényforrással megvilágított biztonsági jelzésé, ezért felismerési távolságát más módon kell számítani.

2. Biztonsági világítás létesítése:

2.1. Biztonsági világítást kell kialakítani az alábbi helyeken:

- „A”-„C” tűzveszélyességi osztályba sorolt építményekben,

- a legalább 2 szintes lakóépületekben (társasházakban),

- irodaházakban és a középületekben,

- az épületek 50, vagy ennél több fő befogadására alkalmas helyiségeiben,

- nagy forgalmú és tömegtartózkodásra szolgáló szabadtéren és építményben,

- ahol jogszabály vagy a tűzvédelmi hatóság előírja,

- magas épületek kiürítési útvonalain,

- zárt és középfolyosós középmagas épületek kiürítési útvonalain,

- ahol a tűzvédelmi hatóság vagy egyéb jogszabály előírja

- a különösen veszélyesnek ítélt munkahelyeken

- azon a területeken, ahol pánik elleni világítás kiépítése kötelező

Megjegyzés: a menekülési,- kijárati,- kiürítési út(vonalak) kijelölése a tűzvédelmi szakértő feladata.

3. Az egyedi táplálású tartalékvilágítások karbantartása:

Az üzemeltetőnek biztosítani kell, a tartalékvilágítási lámpatestek ellenőrzését és időszakos karbantartását annak érdekében, hogy a létesítmény tartalék világítási rendszere tökéletes működési állapotban maradjon.

3.1 Az egyedi táplálású tartalékvilágítások karbantartása és időszakos ellenőrzése:

a.)    Az üzemeltető által elvégzendő karbantartás:

Minden hónapban.

A tartalék világítási lámpatestek vészhelyzeti működésének és vészhelyzetben történő bekapcsolásának ellenőrzése.

      Évente:

b.)    A tartalékvilágítási lámpatestek vészhelyzeti, a gyártó által szavatolt teljes áthidalási idejének az ellenőrzése. ( 1 óra.)

4. Az időszakos ellenőrzések dokumentálása:

Minden beavatkozást és eredményeiket írásba kell foglalni „forgalmi napló” (7. oldal) formájában, melyet a létesítmény helyszínén kell tartani és a megfelelő felhatalmazással ellátott személy részére ellenőrzés céljából könnyen hozzáférhetővé kell tenni.

Az ellenőrzések tényét és időpontját a naplóban rögzíteni kell.

5. Az ellenőrzött rendszer jellemzői:

Az éves karbantartási műveletek valamint az időszakos ellenőrzések végén a képesített személynek ki kell állítani egy vizsgálati bizonyítványt, melyet a létesítmény vezetőjének át kell adnia (napló mellékleteként kell kezelni.)

6. Az ellenőrzött lámpatest jellemzői:

Az éves karbantartási ellenőrzések alkalmával a megvizsgált lámpatesteket jelöléssel kell ellátni.

A jelöléseket cimke formájában jól látható módon fel kell helyezni az összes tartalékvilágítási lámpatestre.

7. Milyen karbantartási műveleteket kell evégezni:

Az MSZ EN 50172-es szabvány határozza meg a biztonsági világítási rendszerek karbantartására vonatkozó szabályokat. Az időszakos karbantartási műveleteket az alábbi táblázatnak megfelelően kell elvégezni:

8. Tartalékvilágítási lámpatestek adatai 1013, Budapest, xxxxx tér x. épületben.